Másnap

Kipihenten és energikusan ébredek. Hát igen sok pia és egy remek szex partner remek módja egy kellemes este eltöltésének.

Mellettem ugyan nem fekszik már senki de hallom ahogy valaki hamiskásan dúdol a zuhany alatt és reggeli illatát is érzem már. Rendes lányt fogtam ki. Remek...

Magamra rántom a köntösöm és kivánszorgások a konyhába. A csaj épp most jön ki fürdőből. Rám néz és szégyenlősen rám vigyorog. Te jó ég? Ugye nem az a típus aki reménykedik a folytatásban? Szegénykét majd le kell törnöm. Kegyetlenül.... Egyáltalán hogy is hívták? Külföldi nevet használt... Hmm, Anna, Rachel, Melissa? Melyik?

- Ö jó reggelt. -mormogom oda neki.

- Neked is. Amúgy ha nem emlékszel a nevemre Korrának hívnak. Reggelizünk?

- Öh igen, persze. De mi az hogy nem tudom a neved? Hisz...

- Ó, ne tettesd már magad Donghae. Elég egy éjszakás kalandom van már ahhoz tudjam melyik hím elég laza ahhoz hogy akár a partnere nevét se jegyezze meg.

- Szóval akkor...?

- Többször nem tudsz az ágyadba csábítani.

- Az jó.

- Nos ez ugyan sértő. Azért te nem voltál olyan rossz.

- Nem úgy értettem! Én csak..

- Egyél már te lüke és menj zuhanyozni. Úgy se ébredtél még fel minek próbálsz értelmesen társalogni mikor mindketten tudjuk hogy jelenleg még képtelen vagy rá.

- Imádlak Korra! Akkor jó étvágyat. - és valóban megragadott a közvetlen stílusa.

- Neked is.

Szóval hallgattam a csajra : bekajáltam, lezuhanyoztam és mikor indulnom kellett felajánlottam hogy elviszem egy darabig ha szeretné.

- Megköszönném. De csak akkor ha megengedsz nekem valamit.

- Oké. - egyeztem bele arra gondolva hogy egy utolsó csókot vagy valami szokásos lányos dolgot kér tőlem. Bődületeset tévedtem.

- Nem szó sem lehet róla.

- De hát megengedted!

- inkább menj gyalog. Hisz ha csak kocsikázni akarsz akkor nem sietsz.

- Dehogynem sietek pont ezért kérem a kulcsokat. Megígérem hogy nem törtöm össze.

- Igen azt gondolom de...

- Szóval elterjesztetem a pletykát hogy a hős Donghae mennyire lenézi a lányokat.

- Ezzel nem mész semmire. - tettem karba a kezem.,

- Kérlek ha a lakónegyed végén is azt fogod mondani hogy lassan vagy nem megfelelően vezetek akkor vissza adom a vezető ülést. Naaa! Fogadok hogy más lányok egy újabb menetért vagy esküvővel zaklatnak. Én csak..

- oké oké a lakónegyed végéig...

- De csak akkor ha...

- jó jó . Na kapd el! - lehet hogy még mindig nem ébredtem fel hogy megengedem egy idegennek hogy az én drágámat vezesse de nincs kedvem a rinyálást hallgatni.

- Nem bánnod meg.

S tényleg nem bántam meg. Korra olyan őrülten vezette a kocsit hogy majd összepisiltem magam az anyós ülésen mellette. Persze ezt sose vallanám be. Mármint nem ment neki senkinek tényleg nem és nem rángatta oda-vissza. Viszont olyan gyorsan vezetett hogy többször is azt hiszem hogy csak a szerencse mentett meg minket az ütközéstől.

- Megérkeztünk. Most már kinyithatod a szemed.

- Nyitva volt. - néztem rá morcosan.

- Hát persze persze. - bólogatott de látszott rajta hogy nem hisz nekem(Jó na magamnak bevallhatom hogy volt egy-két hajtű kanyar amikor valóban be kellett hunynom a szemem. Na és akkor mi van?)

- Ide én jövök, bár azt nem tudtam hogy honnan tudod... - néztem szét.

- Én vagyok az új koreográfusotok. - vetette felém, miközben egy kézitükörben nézegette magát.

- Na ne. - rökönyödtem meg.

- Na de, úgyhogy örülnék ha a kis tegnap esti találkozást most hirtelen elfelejtenéd és mennél még egy kört míg én bemegyek.

- De ha te ezt tudtad akkor még is miért ?

- Bennem is volt jó nagy adag löket és benned is, mégis mit vártál?

- Jó jó. Igyekszem természetesnek látszani majd.

- Remélem is, ó és mielőtt elkezdődne az óra igyál meg még egy csésze kávét mert kegyetlen tanár vagyok és nem foglak kímélni titeket. Talán téged még inkább sem.

- Mi most miért? Akkor nem egyeztünk meg, hogy..

- De hát a tudatalattimat nem irányíthatom kedvesem. - ezzel arcon puszilt és kipattant a kocsiból. - Ó és ha tudni akarod apám forma1-nél edző így engem is remekül megtanított vezetni. -és már itt sem volt.