HARCOSOK KLUBJA

 1. A küldetés

„Siwon. Jól figyelj rám. Nem számít ki ócsárol téged, mert sok embert fogsz találni, akik szeretnek majd. Ezért még ha nem is leszek itt, nem leszel egyedül.”

Ezek voltak anyám utolsó szavai mielőtt meghalt. Olyan fiatal volt és olyan szép.

Apám nemes, a király jobb keze. Anyám pedig egy közember lánya volt. Kutyának se kellettem. Apám és féltestvéreim gyűlölnek mert úgy érzik már a puszta létezésemmel is bemocskolom a nevüket.

S talán így is van. Egy magányos farkas vagyok én. Számtalanszor tűrtem hogy becsültembe tiporjanak vagy hogy szinte halálra verjenek sötét átjárókban. De én csak tűrtem és erősödtem.

Beléptem a Katonai Akadémia növendékei köze és hamar hírnevet szereztem magamnak szorgalmamról. Bosszúra szomjaztam. Persze nem vertem nagy dobra.

Borzasztóan gyerek és ostoba voltam. Nem, nem ostoba. Inkább csak keveset tudtam a világ dolgairól és senki sem volt akkoriban aki betöltötte volna a szerettem halála keltette mélységes űrt.

Azóta sok minden megváltozott, pedig csak két év telt el. (Ma sem vagyok aggastyán XD) Összebarátkoztam a korombeliekkel és rá kelet jönnöm, hogy nem én vagyok az egyetlen sérültje ennek az igazságtalan világnak. Mára már nem a bosszút mind inkább a egy olyan országra vágyom, ahol nem mocsok hozzá nem értő, csak a saját javát szem előtt tartó nemesek irányítják társadalmunkat.

Forradalmat akarok. De nem csak mellettem állnak sokan. Sajnos azonban még várnunk kell. Még nem jött el a mi időnk. Még gyengék vagyunk és kevesen.

Addig is edzünk a változásra és ha majd itt az idő mi készen fogunk állni.

DURR.

- Gyerünk már Donghae nem hiszem, hogy csak ennyire vagy képes!

- Hagyjál már lógva Korra. Megyek aludni.

- Most keltél fel!

- Nem igaz. Már egész két órája céltáblának használsz...

- Hátha vennéd a fáradtságot és komolyan vennél, akkor néha egy egyszerű védőpajzs kiszórásával is megvédhetnéd magad.

- Túl problémás, s mint mondottam megyek aludni.

- Rrrrr...

-Korra nyugi van. Sungmin mondja pihenj.

-Igen szépségem árt a bőrödnek ha grimaszokat vágsz.

- Ti ezt nem értitek Min, Kage. Ez az idióta egy istenverte lustaság. Egy percig sem fogja húzni a harcmezőn.

Siwon mosolyogva nézte megtalált barátait. Lassan Kyu és Na Rae is csatlakozott a társasághoz. Persze miközben azt taglalták, hogy Hae mennyire szerencsétlen de ezzel nincs mit kezdeni, hisz szakácsnak még mindig tökéletes, a szóban forgó illető elterült egy fa alatt és bealudt persze csak addig míg Korra rá nem zúdított egy vödör jeges vizet.

Szóval csak a szokásos súrlódások.

Igen. Megváltoztatjuk a világot.

Hirtelen összerezzent mikor valakik megérintették a két oldalán. Kage és NaRae.

Kage belebokszolt az oldalába

- Már megint marhaságokon töröd a fejed mi bátyus? Haszontalan vagy.

- Gyere – fogta meg kezét NaRae – Segíts nekem a kém teknikákban.

- Megyek megyek már. Kage neked nem Kyuhyunnal kéne gyakorolnod? Biztos van még pár kötelező pár órátok

- Már meg volt.

- Mi az hogy...

- Korábban kezdtünk.

- Azt hiszem ki kell nyírnom valakit.

- Meg ne próbáld nekem tönkre tenni a dolgokat. De igazad van, még nem néztük át a szexmágiát azt hiszem abból igen csak el vagyunk maradva.

- Teee. Megállj.

- Hagyd már. Tudod hogy Kyuhyun sose bántaná.

- te ezt nem érted. Kage nekem olyan mintha a …

- Húgod lenne. Nekem meg a legjobb barátnőm. Hogy képzelheted hogy hagynám hogy bármi baja essen? Legalább bennem bízhatnál, ha a HÚGODBAN nem is.

Várj kérlek nem akartalak megsérteni. - fogta meg NaRae vállát, de a lány makacsul a földet bámulta – Tudom, hogy te csaja legjobbat akarod nekem. Te vagy az akiben feltétlenül megbízhatok. A többiekben is megbízom de vannak dolgok – tudod miről beszélek – amiket nem oszthatok meg velük még Kyuval és Kagéval sem. De veled igen és ezt sose feledem. Bocsáss meg. Azt hiszem csak túlságosan féltem a szeretteimet.

- Ne légy butus nem haragudtam rád. - fogta meg az arcát s mélyen a szemeibe nézett – te vagy a vezetőnk és azért bízzuk rád magunkat mert tudjuk hogy te mindannyiunkat meg akarsz és meg fogsz védeni. Azért edzünk nap nap után hogy melletted állhassunk majd egy nap mikor elfoglalod a trónt. Giszük hogy te leszel a valaha volt legjobb király e földön. Túlságosan féltesz valakit? Olyan nincs most – te szíved határtalan és ez tart együtt minket. Ez húz engem hozzád oly közel – pirult el végül a lány.

Siwon két tenyere közé fogta a csinos arcot melyen édes pír ült. Orron puszilta a lányt majd átölelte és így morogta a fülébe.

- Bocsáss meg de még nem lehet. - érzete ahogy a lány belemarkol a hátába.

- Nem baj én várok rád addig míg kell. Ezt olyan jól tudod ahogy én azt hogy egyszer majd eljön az is, hogy együtt lehetünk.

Siwon még egyszer magához szorította a lányt, majd kézen fogva mentek vissza csapathoz.

****
- Végzősök ide hozzám!

A csapat szokásához híven a gyakorlótelepen edzett, mikor az egyik tanár megjelent és hívta őket.
Egy tanár jelenléte itt igazán furcsa jelenségnek számított ezért még Donghae is a tanár elé tolta a képét.

- A déliek hadat üzentek nekünk. A Tábornokok Tanácsa úgy döntött, hogy ti is részt vesztek a kitörő háborúban, mint felderítő csapat. Holnap este már a határon kell lennetek, Shinuiju-nál. Mivel a hírek szerint ott csak pár hozzátok hasonló felderítő csapat lesz, nem kell aggódnotok. Tekintsétek úgy rá, mint egy terep gyakorlatra. Persze itt az életetek is tét lehet.

A tanár még egyszer szét nézett a döbbent arcokon, majd szó nélkül sarkon fordult és ott hagyta őket.