Mentolos hagyma

- Hogy is kezdjek hozzá életem egyik leg- , nos még a megfelelő is várat magára.
Általában ilyenkor azt mondják: akkor kezdjük elején. S végül is be szokott válni, szóval azt hiszem a követem a példájukat.
Mindenkivel megesett már szerintem, hogy volt, hogy csak egy valamire tudtak gondolni. Kívántak valamit. Terhes nőkre szokták mondani, hogy kívánósak. Nos én nem vagyok nő. És hál istenek teherbe se könnyen esem.
- Mutatkozz be azoknak, akik most vannak itt először.
- Igaz is, bocsánat. Szóval hívajtok nyugodtan G-Dragonnak.
- Szia G-Dragon.
- Mondtam, hogy érdemes függőnek lenni.
- Tiffany kérlek most maradj csendben. Miért vagy itt G-Dragon?
- Mert azt mondták, hogy alkoholfüggő vagyok.
- Mennyi ideje vagy tiszta?
- Hány óra van?
- Délután négy.
- Akkor kereken nyolc órája. Folytathatom?
- Mért nem bírtad kordában tartani magad?
- Épp azt mesélném el.
- Akkor folytasd.
- Hol tartottam Korra?
- Elárultad nekünk, hogy nem vagy terhes nő.
- Ilyet mondtam volna? Hisz ez egyértelmű. Még csöcseim sincsenek, bár ebédnél a pincér csajnak se voltak. Akkor lehet, hogy az nem is volt csaj?
- G-Dragon.
- Jójójó. Szóval azt akartam elmondani, hogy épp forgatjuk a Heartbreakert. Upsz ezt nem mondhattam volna el, de nem árultok el igaz? Nem hát, jó pofák vagytok ti. Szóval ott vagyok az emberek mind almát zabálnak. Nekem is a kezembe nyomtak egyet, hogy egyem. A producerazt mondta, hogy addig se a piára gondolok, ami hülyeség, mert csak az jár a fejemben, hogy túl rég vagyok józan és már jól be kén baszni,...
- G-Dragon.
- … újra seggrészegnek lenni.
- Figyelj a szádra itt nem toleráljuk az ilyen beszédet.
- Khm. Tehát a hamihamialma nem igazán jött be, és az egyik sminkes csaj hajlandó volt nekem adni, a cherry bonbonját, persze jó nagy zsét lehúzott rólam. A kis faszszopó kurva. Okéoké. A liba, aki gyökér volt velem. Így jobb?
- Nem, de folytasd.
- Tudom, hogy most még az is tilos, de igazán nem bírtam már tovább. Még akkor is, ha mellesleg utálom ezt a féle bonbont. Nem is igazán ütött ki, mint szeretném hiába nyomtam be mind a három dobozt. S viszont voltam akkora peches, hogy nem sokkal utána kellett jönnie a srácnak, akit a producbá azért vett fel, hogy mindig ellenőrizze a józanságom. Alap, hogy két lábbal álltam a földön, de az a geci műszer egy darab csokimeggyet is bejelezz, nem hogy harmincat.
Gyorsan felfaltam a fokhagymás szendómat. Mondtam már, hogy imádom a fokhagymát? Nem? Hát most mondom. Imádom a fokhagymát. Bármihez, bármikor, bármilyen mennyiségben. Mázli, hogy arról nem akarnak leszoktatni, mert eskü az nem menne. Mármint nem mintha ezzel a pia dologgal, olyan fényesen állnék...
Szóval a lényeg a lényeg, amiből az a fontos, hogy bűzlött a pofám a hagymától, és a cherrytől. Reméltem, hogy ez távol tartja majd a kis nyápicot.
Végeredményben sikert értem el. A kis buzeránsnak olyan érzékeny orra van, hogy tíz méter távolságon belül nem merészkedett. Ezután csak négy órával később jött a közelembe ellenőrzére, de addigra elmúlt bonbonicsek hatása.
A gáz nem is igazán ez volt, hanem hogy túl büdös lettem, és hiába faltam be azóta két tasak Orbitot, és nyamnyogtam el három doboz TicTacot. Még most is érzem a hagymácskák izét a számban.
Csak mostanra átformálódtak és már nincs jó izűk, olyan mentolos hagyma szagfelhő szálldogál a pofámból. S én még a magam bűzét elviselem, de a csajom is lelépett, mikor le akartam kapni.
Mentolos hagyma aroma. Ez vagyok én.

G-Dragon miközben beszélt maga elé tartott egy kis kézi tükröt és frizuját igazgatatta, sminkjét nézegette, és úgy egyébként csodálta angyali szépségét. Szóval hódolt az egoizmusának, gyakorolta nárcizmusát.
Mikor felnézett, elég szembe tűnővolt, hogy a tömött körben most csak a dokinéni ült vele szemben. Ingujját az orra elé fogva. Tompát csengett hangja.
- Volna még valami, amit elszeretnél?
- Hát...
- Nem? Akkor mára ennyi volna a foglalkozás. Két nap múlva találkozunk. Légy jó D-Gradon. - ezzel kiviharzott a teremből.

Kicsi sárkány, bűzös sárkány egyedül ment aznap haza.
Hamarabb leszokott a hagymáról, mint a piáról. Vagyis csak a hagymáról szokott le. Együtt a kettőről nem sikerült.
Aztán végül a dokinéni arra is talált megoldást. És ingyen végezte el a kezeléseket.
A hátránya az volt, hogy ezután szexfüggőnek lett bélyegezve. De hát valamit valamiért nem igaz?

Tanulság. Ne rágózz, most fogat. Mert az emberek kirohadnak mellőled a tömegközlekedésen. Ámen.

Sado-mazo Nyuszómuszó 8.fejezet

Olyan volt akár egy lakás. Mellettem jobbra két képcsőfokkal feljebb egy baldachinos ágy. Balra egy nappaliszerűség, és ezentúl egy konyha. Szemben velem egy ajtó, gondolom ott a fürdő. Tükörben láttam, hogy mögöttem is egy ajtó, az meg valószínűleg a bejárat. A helyiségek nem voltak elválasztva egymástól v'lasyfalakkal, teljesen egybefüggő teret alkottak.
A fekete, kék és bordó volt a meghatározó szín. A falak nagyon sötétkékek, majdnem feketék. Ében bútorok, padló, fekete bőrfotelek a nappaliban. Egyedül a konyha falán a csempék világoskékek. Az ágy baldachinja bordó, ahogy a kis asztali lámpák búrája is. A sok sötétszínt az ezüstös függünyök, és egyéb ezüst használati tárgyak dobták fel. A sok ragyogó gyertya szerte szórva mindenhol ott lobogott kicsi lángjuk.
Ahogy felemeltem a fejem megláttam a kinti rózsák mását a plafonra mázolva, mesterien a legapróbb részletekig ki voltak dolgozva.
Engedi, hogy körbe nézzek, s aztán lép elém, két keze közé fogja arcom és lágyan megcsókol. Még mindig kiborító, hogy nem értem miért viselkedik velem ennyire másként most.
- Pár napig most nem találkozunk. Ne nyírd ki a lányt, akit azért kapsz, hogy mindig legyen melletted valaki.
- Miért tenném? - még soha nem öltem meg senkit, bár az "áldozatot" többnyire a körülmények mentették meg, mintsem a vérmérsékletem.
- Reggel meglátod.
- Remek.
- Aludj jól, és kerüld a bajt míg távol leszek.
- Hol leszel?
- A felszínen. Veszélyes hóviharok lesznek Amerika szerte és megszerzem az áldozatok lelkeit. Keresd Kiseop-ot, ha bajba kerülnél. Szeretlek Nyuszó.
S ezzel eltűnik. Én tehetetlenül kiáltok utána.
- Mégis miért kerülnék bajba? És hol találom meg ezt a Kiseop-ot?!
Pár másodpercig cártam hátha visszatér és felel nekem, de úgy kérdéseimet felesleges volt hangosan kimondani.
Nagyot sóhajtok és hanyatt dobom magam az ágyon. Gondolataim fókuszálatlanok, összecsomózódnak. Félig még úgy érzem, hogy a karjaiban zuhanok le a magasból, félig pedig a megemészthetetlen hosszú históriáját hallgatom. Érzem, ahogy az órák alatt tövig járom a lábam. Kicsit még ott ücsörgök az asztalnál és a "bűnmegeenniolyanjlnézki" sütiket bámulom, végül is nem estem bűnbe... Még visszhangzik a fejemben utolsó kérdésem: "..ezt a Kiseop-ot?" Kiszopót. Hehe.
Ruhástúl, cipőstől aludnék el.
Ha valaki nem szólalna meg a fejem felett.
Torok köszörülés. - Szólítottál úrnőm?
Mint akit fagyos vízzel öntenek nyakon úgy pattanok fel.
- Ki vagy?
- Lee Kiseop, szolgálatára úrnőm.
- És mit csinálsz itt?
- Kimondtad a nevem, szólítottál. Mit kívánsz? - Kyu azt mondta ő segít, ha kell, de én természetemnél fogva gyanakvó vagyok. Nem bízom tagban. Főleg, hogy meg sem próbálja titkolni, hogy mennyire lenéz, hogy inkább nekem ugranna, mintsem tovább hallgasson. Mit tehetek én a szőke kérdések miatt? Egy nap alatt tuti, hogy neki sem ment minden elsőre. Bár kérdés, hogy őt kiszólította egyből úrnak. De ahogy tagoltan válaszol, pah.
- Utálom, ha hülyének néznek.
Felvonja a szemöldökét, de nem válaszol.
Egyszerűen érzem, hogy mire gondol. „Itt ez a csaj, a főnök legújabb ringyója és nekem máris ugrálnom kell előtte. Pedig csak egy hülye liba.”
De utálom, ha semmibe vesznek. Úgy tűnik ez az egyén az idők végezetéig az alattvalóm lesz. Alattvaló szokatlan gondolat. Szóval az elején megmutatom neki, hogy ki az úr a háznál.
- Szóval, ha kimondom a neved... itt teremsz? - adom tovább a hülyét.
- Igen.
- És amit mondok neked azt te megteszed?
- Igen. Mit tegyek úrnőm?
- Most nincs rád szűkségem, elmehetsz.
- Úrnőm. - bólint és gyorsan eltűnik. Csak nehezen folytotta vissza a bosszús sóhaját.
Kíváncsi vagyok, mit csinált, mikor iderángattam. Hamarosan kiderítem.
- Kiseop. -mondtam ki a nevét szinte az egy időben, hogy lelépett.
Póker arcot öltött, úgy jelent meg előttem. Mielőtt megszólalt volna elküldtem. Még kétszer eljátszottam vele ezt. Harmadjára hagytam szóhoz jutni.
- Parancsolj úrnőm.
- Mit csináltál az imént?
- Veled voltam úrnőm. Emlékszel? - már nem fogja vissza gúnyos kérdését.
- Persze, de az előtt, hogy először...
- Megidéztél? - vág a szavamba, ami meglepő, mert eddig legalább udvarias volt.
- Igen.
- Épp szeretkeznék, szóval ha ép nincs értelmes kérésed, akkor jó volna, ha legalább pár órára befejeznéd a szólongatást. Most megyek mielőtt a pasi, akit fogtam, lelép. Ha netalántán valami baj történne megidézés nélül itt leszek. Jó éjszakát.
Nos ez „jó éjszakát” inkább úgy hangzott, mint hogy menj a picsába, de annyi baj legyen.
Pasi, mi? Elvigyorodok, szerintem ezt nem akarta velem megosztani.
Újra hívom és mielőtt szóhoz jutna, vázolom a szitut.
- Egy ne haragudj az első hívásért, még nem vágom teljesen, hogy is működnek itt a dolgok. Kettő nem érdekel, hogy ki vagy, de velem nem lehetsz ilyen bunkó. Három meg akarom nézni, mit művelsz azzal a pasival.
Először közbe akart szólni, majd megpukkad a méregtől. De a harmadik ponttól eltátotta a száját. Gondolom nem gyakran, soha kértek tőle élő pornót. De nekem ez a kedvencem, ha már benne nem vehetek részt.
Gyorsan rendezi arcvonásait, de szerencsétlen a fejét fogja attól még. Kétkedve néz rám.
- Csak nézni?
- Aha, nem hiszem, hogy Kyuhun díjazná, ha félrelépek.
- Pazar. Nem tudom, ki ez a Kyuhyun, de nem is foglalkoztat. Hogy szólíthatlak úrnőm?
- Natsui... vagyis - jut eszembe, hogy megeskettek – Cho Kage. - de egészen megdöbbentő, hogy akkor azt se tudta ki vagyok. Úgy egyáltalán, semmit.
Kyu ezt így tervezte? Hogy inkognítóban hagy itt? Maradjon is így.
- Akkor Cho úrnő...
- Kage. És nem kell az az „úrnő”. Az egómnak jót tesz, de idegesítő.
- Kage. - felvonja a szemöldökét, szerintem nem hiszi el, hogy nem ragaszkodom a rangomhoz. - Akkor most követsz. De maradj a fal mögött, mert nem akarom, hogy Hoon metudja, hogy ott vagy. Így is olyan félénk néha...
- Várj. Mégis, hogy kövesselek?
- Még ezt sem tudod?!
- Nem, és azért fogsz holnap pár dolgot elmagyarázni nekem.
Elhúzza a száját. Kezét nyújtja és én rövid hezitálás után megfogom.
- Akkor is. Csak maradj a fal mögött. - nézrám határozottan.
Bólintok.
Máris egy kényelmes kanapén ücsörögve találom magam. Előttem vastag üvegfal, vagyis annak tűnik, de inkább nem nyúlok hozzá. Mert nem is ez az, ami vagyis inkább, aki leginkább megragadja a figyelmem.
Velem szemben egy ismeretlen férfi ül … teljesen meztelen.
Barna hajú, kedves husis arca van. S nyamm, de milyen kockás testű, hogy a himbilimbijéről már szó se essék.
- Szóval ő Hoon? - legalább tudom, hogy a látvány nem lesz rossz.
- Ugye milyen tökéletes? - szól a fülemnél Kiseop.
- Falnivaló.
- Ha hozzá mersz érni...
Milyen cuki, hogy védi, de legalább jók az ösztönei, hogy egyből erre gondol. Kkk.
- Hmm, nem tehetem.
- Úgy se érdekelnéd. A férfiakat szereti. - nyalja végig a száját.
- Akkor miért félted tőlem? Vagy úgy gondolod, hogy én mégis megingathatom a férfiakba vetett hitét? - pislogok rá ártatlanul. Nem kéne féltenie tőlem, hisz annyira nem az esetemben, jobban jön be ő maga, de ezt persze neki nem kell tudnia.
Mikor ránézek jövök rá, hogy már ő sem zavartatja magát ruhákkal. Dühösen néz rám, és megszorítja az állam. Ahogy közelebb hajol érzem, hogy sokat ihatott korábban. Mégis elég összeszedetnek tűnik. Az én gondolataim bezzeg rendre elkalandoznak. Főként az alsóbb régiói felé...